Alábbiakban a DélHír elektronikus hírlap cikkét olvashatjuk Bíró András Zsolt antropológus délvidéki előadásáról: „Bíró András Zsolt sziporkázó szabadkai előadása: Messze vezetnek a magyarság eredetének szálai.” címmel. A Szabadkai Szabadegyetem rendezvényén az óriási érdeklődésre való tekintettel, az intézmény nagytermébe, az „Amfiteátrumba” kellett átrakni az antropológus előadását. A rendezvényt a délvidéki Magyar Remény Mozgalom és a Magyar Turán Szövetség rendezte.
DélHír
Bíró András Zsolt sziporkázó szabadkai előadása: Messze vezetnek a magyarság eredetének szálai.
Nagyszámú délvidéki magyar volt kíváncsi Bíró András Zsolt anyaországi antropológus és humánbiológus szabadkai előadására, amelyre eredetileg a Szabadegyetem egyik közepes nagyságú termében került volna
sor, de miután a közönség nem fért be, a rendezvényt áthelyezték az említett intézmény amfiteátrumába.
A Turán Szövetség és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) által szervezett előadás telitalálatnak bizonyult, a közönség értékes információkhoz juthatott a magyarság őseredetéről.
Bíró András Zsolt bevezetőjében kiemelte, hogy a magyarság hatalmas és gazdag története során korántsem volt annyira balszerencsés, mint ahogyan azt sokan gondolják vagy próbálják beállítani. A tankönyvekben leginkább a vesztes magyar csatákról lehet olvasni, holott Magyarország hosszú évszázadokon át nagyhatalom volt, amely a legkeményebb ellenségekben is rettegést és/vagy tiszteletet váltott ki.
Példaul az isztambuli régészeti múzeumban egy népnek sem jutott annyi hely, mint a magyarnak. Nem is csoda, hiszen az Oszmán Birodalom, amely a maga idejében olyan katonai erőt képezett, mint ma az Egyesült Államok, nem volt képes teljesen elfoglalni Magyarországot.
A törökök, ha nem is voltak mindig barátok, terstvérnépnek számítanak, ami a jövőben hozzájárulhatna akár a gazdasági és számos egyéb jellegű együttműködéshez. Ez semiképpen sem elhanyagolható tényező, figyelmbe véve, hogy Törökország 80 millió lakosú, erős állam.
Az őstörténetünkkel kapcsolatos kutatások és főleg ezek eredményeinek bemutatása Magyarországon sokáig teljesen átpolitizálódott, ami nemcsak a kommunista időszakra jellemző, hanem a Habsburgok idején is érezhető volt. A Habsburgok nem nézték jó szemmel a magyar nép és a türk népek összeillését, ezért vetették be az ún. finnugor elméletet, amelyet semmilyen tudományos bizonyítékok nem támasztottak alá.
A különböző nyelvészeti elméletekkel és találgatásokkal szemben az antropológiai felfedezések és főleg azok kombinálása a genetikai kutatások eredményeivel, objektív képet nyújt az őstörténetünkről és a származásunkról.
Ezekből egyértelműen kiderül, hogy Czeizel Endrének nem volt igaza, amikor azt állította, hogy a „magyar senkinek sem volt rokona”.
Bíró András Zsolt néhány szó erejéig kitért a Kurultájra. Aki eddig nem tudott róla, most tájékozódhatott, hogy a Kurultáj eredetileg törzsi gyűlést jelentett, amely mára magyar hagyományőrző rendezvénnyé, sőt immár 24 türk nép ünnepi összejövetelévé vált, amely egyebek között a sztyeppei lovas nomád kultúra ápolására szolgál. Bugacon tartják.
Bíró András Zsolt számos érdekes antropológiai és régészeti jellegű ábrák, népi szokások és leletek bemutatásával és összehasonlításával hozta közelebb az őstörténetünket.
A Magyar Természettudományi Múzeum létrehozott egy honfoglalás kori, főleg koponyaméreteken alapuló, szinte minden leletet magában foglaló adatbázist. Továbbá elkezdődött egy nagy, több eurázsiai régiót is átfogó adatbázis kialakítása.
A honfoglalás kori koponyák vizsgálatai során kiderült, hogy ennek a népességnek az embertani karaktere nem eredeztethető csak az Ural vidékéről, hanem inkább közép-ázsiai és részben belső-ázsiai régiók felé mutat kapcsolatokat. Ez nem jelenti, hogy az ősmagyarság egésze kizárólag ázsiai eredetű, de jól mutatja a népesség eredetének alapkomponenseit, valamint a vándorlás lehetséges irányait.
A magyarságban természetesen jelen vannak a Közép- és Kelet-Európára jellemző főbb embertípusok. Ami azonban a magyarságot alapvetően megkülönbözteti a környező népektől: igen jelentős arányban vannak még ma is jelen azok a jellemvonások, amelyek Közép- és Belső-Ázsiából eredeztethetőek, és az európai átlagot meghaladó arányban vannak jelen bizonyos kaukázusi és keleti mediterrán elemek is. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai is ezt erősítik meg.
Az apai felmenők genetikai kapcsolatait földrajzi viszonylatban legjobban kirajzoló Y-kromoszóma vizsgálatok kimutatták, hogy a mai magyar lakosság jelentős részének az apai vonalai keletre vezetnek. Ezek a Kaukázus vidéke, a Kaszpi-régió, illetve kisebb mértékben Közép-Ázsia és Belső-Ázsia. Ezek a komponensek más, mai európai népekre nem jellemzőek.
Mint Bíró András Zsolt mondta, egyesek azt állítják, hogy a keveredések miatt voltaképpen nem létezik jellegzetes magyar típus. Ha ez igaz, még kevésbé létezik francia, vagy mondjuk, szerb típus. Senki sem vitatja, hogy a szerbek szlávok, de az is tény, hogy a trákok és az illírek, továbbá a törökök ötszáz éven keresztül befolyásolták náluk az antropológiai képet, aminek következtében egy niši vagy egy vranjei szerb kinézete eltér a többiekétől. Egy francia, aki a belga határ közelében él, átlagosan szőke és 180 centi magas, a spanyol határnál élő francia pedig barna és 155 centi magas. A magyaroknál nincsenek ekkora eltérések, noha ők is keveredtek másokkal.
Különösen érdekes volt Bíró András Zsolt beszámolója a kazakistáni (kazahsztáni) madjarokkal (nem tévedés, így írják) való találkozásról. Miután megtudta, hogy létezik egy ilyen nevű törzs, expedíciót szervezett Kazakisztánba. Döbbenetes volt hallani, hogy a kazak madjarok a Hunor és Magyar történetére kísértetiesen hasonlító legendával rendelkeznek.
A helyi lakosság beleegyezett, hogy Bíróék DNS-mintát vegyenek tőlük. Az Y-kromoszóma vizsgálatok csaknem 90 százalékban mutattak ki genetikai összeillést. A régészeti ásatások során előkerült sírköveken kivétel nélkül azt írta, hogy „madjar”. A Torgaj vidéken 350-370 éve élő madjarok tehát a kazak identitás mellett megőrizték a magyar tudatot is.
A torgaji kazakok nyomán zajló további vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarokhoz genetikailag legközelebb állnak még a bolgárok (akikről sokan tévesen hiszik, hogy szlávok), oszétek, ukránok (akik sokat keveredtek), türkmének, tadzsikok, németek, számik, ujgurok, oroszok. Tehát a tizes listán hat földrajzilag távol álló türk nép szerepel, ami azt bizonyítja, hogy a magyarság eredetének szálai sokkal messzebbre, akár Közép- és Belső-Ázsiába is elvezetnek.
F. L.
Az eredeti cikk elolvasható itt: