A csodaszarvasról Amerikában

A magyar csodaszarvasmonda folklorisztikai kapcsolatrendszeréről tartott előadást az egyesült államokbeli Bloomingtonban Mátéffy Attila. A magyar turkológus-néprajzkutató a Central Eurasian Studies Society által szervezett konferencián vett részt.

Az egyesült államokbeli Bloomingtonban tizenharmadik alkalommal rendezte meg a nemrég elhunyt Sinor Dénes által alapított Central Eurasian Studies Society (CESS) azt a nemzetközi konferenciát, amelynek ezúttal magyar résztvevője is volt. A közép-eurázsiai térség gazdasági, politikai, társadalmi, vallási és kulturális kérdéseivel foglalkozó mértékadó tudományos esemény egyik előadója a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott Mátéffy Attila volt. A turkológus-néprajzkutató a magyar csodaszarvasmonda folklorisztikai kapcsolatrendszeréről tartott előadást.

 

A magyar szakember elmondta: az Árpád-ház eredetmondáját ismereteink szerint Kézai Simon jegyezte le először 1285-ben befejezett Gesta Hunnorum et Hungarorum nevű, vegyes műfaji elemeket alkalmazó krónikájában. Az Árpád-ház ezzel párhuzamosan Európa több területén is meghonosította a mondacsoport egy-egy változatát.

Előadása során a folklorista térképpel is illusztrálta, hogy a szarvasüldözési mondacsoportot a bizánci monostoralapítási mondák, valamint a nomád népek (hunok, avarok, magyarok) honosították meg Európában, s öt írásban rögzített magyar változatát ismerjük. Hozzátette: a mondacsoport kapcsolatrendszere és a mondai cselekmény belső logikája Közép-Ázsiába mutat, s korabeli írásos adatok bizonyítják, hogy már Attila hunjainak is ez volt az eredetmondájuk. A magyar csodaszarvasmonda folklorisztikai párhuzamai, változatai, s azok mondai motívumai legnagyobb számban a következő földrajzi helyekről és államalakulatok területeiről kerültek elő: Mongólia, Délnyugat-Szibéria, Kirgizia, Altaj-vidék, Észak-Kaukázus, Anatólia, a Fekete-tenger északi partvidéke (Meotis), a Bizánci Birodalom, Bulgária, Magyarország, Moldva, Lengyelország.

Forrás: Történelemportál