Türkmenisztánban volt díszvendég a Turán Szövetség elnöke

A 488 000 km területű, 5 millió lakosú, közép-ázsiai Türkmenisztán minden területen nagy erőket fordít a nemzeti hagyományok megőrzésére, a nemzeti kultúra ápolására.

Türkmenisztán függetlensége visszanyerésének 20-évfordulóját ünnepelték Asgabat-ban (orosz elnevezése: Ashabat), ahol nagyszabású felvonulást és katonai díszszemlét is tartottak 2011 október 27-én. Gurbanguly Berdimuhamedow államelnök a fővárostól 60 km-re, Göktepe város közelében, megnyitotta az ország (és egyben egész Ázsia) legnagyobb, legmodernebb lovasközpontját és lóversenypályáját. Az ünnepi eseményekre az elnöki adminisztráció és a Türkmén Lovak Minisztériuma (Türkmen Atlary) meghívta Bíró András Zsoltot, a Magyar-Turán Szövetség elnökét és valamint Ványi Róbertet, az Akhal Teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének tagját.

A hatalmas kőolaj és földgáz lelőhelyekkel rendelkező ország, a jelentős pénzbevételeinek köszönhetően rohamléptekkel halad a modernizáció útján. A vidéki Türkmenisztán mellett, ma már felépült egy (néha már már megalomán jellegű) számos építészeti csodát is felvonultató szupermodern főváros. A 488 000 km területű, 5 millió lakosú, közép-ázsiai Türkmenisztán minden területen nagy erőket fordít a nemzeti hagyományok megőrzésére, a nemzeti kultúra ápolására. Türkmenisztánban elevenen él a lovas hagyományok tisztelete és az ország egyik „nemzeti kincse” a világ egyik legkiválóbb, legnemesebb lova (az ország címerében is szerepel) a türkmén Ahal teke lófajta. E fajtával kapcsolatos tenyésztésnek és lovas sportnak önálló minisztériuma van Asgabatban, a Türkmén Lovak Minisztériuma – Türkmen Atlary.

Az Ahal–teke név a türkmének legnagyobb törzsének (Teke) nevéből ered (amely türkménül a hegyi kecske bakját jelöli). A Kárpát-medencében pedig 6 település nevében szerepel a „teke” kifejezés. A türkmének második legnagyobb törzse a kaszpi-vidéken élő Yomut-ok (ejtsd:jamut) amelyet a turkológusok egy része, a baskír yurmati-törzszsel (amely eredetileg szintén a Kaszpi-Aral vidékről vándorolt a Dél-Uralba (a mai Baskíriába) együtt a honfoglaló magyarság Gyarmat-törzsének nevével hoz összefüggésbe.

Az Ahal- szó pedig egy régió és egy nagy oázis neve a Kara-kum sivatagban a Köpet-dag hegység északi előterében. A háborúk (a lovak elhordása orosz területre, valamint a nemes lovak összevegyítése értéktelen lovakkal) de legfőképpen az esztelen kolhozosítás megtizedelte és lerontotta a közép–ázsiai lóállományt, néhány eldugott vidék (mint az Ahal oázis) kivételével.

A ma Ahal-tekének hívott lófajta, régen sokkal nagyobb területen volt elterjedve Közép –Ázsiában (a mai Üzbegisztán és Kazakisztán területén is nagy számban élt) és a szakirodalomban „turáni-lónak” is szokták nevezni. Magyar szempontból az egyik legérdekesebb összefüggést pedig az jelenti, mint ahogy a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének egyik tanulmánya is kimutatta, a Honfoglalás-kori lovak csontmaradványaiból vett DNS- minták bizonyos jellemzői a mai lófajták közül az Ahal-teke lóval mutatta a legtöbb hasonlóságot.

Türkmenisztánban már évek óta jó kapcsolatokat alakított ki a Turán Szövetség. Ennek köszönhetően a 2012-es Nagy-Kurultájra (Magyar Törzsi Gyűlés) jelentős türkmén delegáció is érkezik. A kulturális és a rokonsági kapcsolatok ápolása mellett a két ország együttműködése stratégiai érdek is.